József Attila-portré

(képleírás József Attila portréja alapján)

.

I.         1.         József Attila verseit olvastam

2.         Ismerjük a költő mögött az embert?

II.        3.         Szem

4.         Szemöldök

5.         Orr és száj

6.         Arc

III.                  Felejthetetlen arc

A múltkoriban egy József Attila-kötet akadt a kezembe. Érdeklődéssel lapozgattam, bele-beleolvastam a versekbe. Az első oldalon egy fénykép őrzi a költő arcát. Teste már a földé, de lelke s eszméje a miénk.

Mi, akik oly buzgón mondjuk költeményeit, mit tudunk róla, az emberről? Keveset vagy még annyit sem.

Nézem a költő arcképét. Tekintetem szemére szegeződik. Hatalmas szemei a fényképészen túlra, a távolba néznek. Fürkészik a kiszámíthatatlan jövőt. A jobbat, a biztosabbat.

Szemöldöke karcsú, szabályos, hangsúlyt és keretet ad férfias vonásainak.

Orra hosszú, de nem túl kiálló. Szinte rámutat a szájra, mely elbújik a vastag, tömött bajusz mögött. Az álla közepén apró gödröcske, mely mindig látszik, nem csak akkor, ha mosolyog.

Magas homloka a zsenik jellemzője – mondja a genetikus. Rövid, sötét haja hullámos. Fülei szabályosak, mintha csak egy festő igazította volna formára.

Szigorú ez az arc. Szép, őszinte és makacs. Olyan, amilyen a nagyra hivatott, eltörölhetetlen üzenetet hozók arca. S hogy van egy lágyabb, s van egy gyermeki is, azt csak a versei mutatják…

Ez az arc azonban örökre fiatal marad, alig 32 éves. A sors a halált hamarabb küldte érte, mintsem megtudhattuk volna, milyen a boldog, révbe ért, elismert költő, az idős József Attila.